Úgy teszek, mintha élnék,
Pedig csak egy baba vagyok
a polcon ülve, szép ruhában,
üres szemmel, merev háttal,
érzéketlen mosolygással,
a távolba révedve lebénultan figyelek,
és jöttödre porcelánszívem megremeg.

Ha visszaidézhetném az összes emlékem
és életre kelthetném őket,
biztosan megtenném!

Nincs semmi amit mondhatnál,
a bocsánatkérés már nem segít
Csak az igazságot akartam hallani,
vedd a lapot és tűnj el!